A COVID-19 világjárvány idején Kína nagyszabású kísérletet folytatott, hogy kiderítse, lehetséges-e a vírus terjedését az országon belül megfékezni, és megakadályozni, hogy a külföldről érkező utasok bejussanak az országba. Az események alakulása során a megközelítés a "zéró COVID-stratégia" néven vált ismertté. Működött? A válasz az, hogy nagyjából, de a stratégia elindításakor előre nem látható következmények miatt fel kellett hagyni vele.

De először nézzük meg a "nulla COVID-stratégiát" alkotó konkrét intézkedéseket. Ehhez egészen 2020 januárjáig kell visszamennünk, amikor Kína rájött, hogy Wuhan városában 40 szokatlan súlyos tüdőgyulladásos esetet kell jelenteniük. Ezek voltak a COVID-19 világjárvány első hivatalosan bejelentett esetei, és nagyon rövid időn belül a betegséget más országokba utazók is átvitték. Elég gyorsan azonosítottak egy új és új coronavírust, mint okozót, de keveset tudtak arról, hogy ez a vírus hogyan hat majd a lakosságra. Nyilvánvaló, hogy emberről emberre terjedt, de milyen intézkedésekkel lehetett megakadályozni a terjedését?

Felismerve, hogy a nemzetközi utazók terjesztik a betegséget megyéről országra, az egyes országok intézkedéseket hoztak, hogy megakadályozzák vagy korlátozzák az emberek belépését az országukba. Szinte minden országban bevezettek olyan intézkedéseket, mint a beutazási tilalom, vagy a repülőgépre való felszállás előtti COVID-tesztelés előírása, vagy kötelező karantén bevezetése a belépő utazók számára.

Eközben, amint rendelkezésre állt a vírusteszt, az országok intézkedéseket kezdeményeztek a belső átvitel megállítására, például a társadalmi távolságtartás előírásával, nyilvános létesítmények bezárásával, maszk viselésének előírásával, betegség esetén az önszigeteléssel, és az emberek vizsgálatra való ösztönzésével.

A hatékony vakcinák és az új kezelések bevezetése, amelyek drámaian csökkentették a szövődményeket, például a kórházi kezelést, az intenzív ellátást és a halálozást, megváltoztatta a dolgokat. A világjárvány kezelhetőbbé vált, és csökkent a drámai intézkedések szükségessége az utazók beutazásának korlátozására és a helyi terjedés megállítására.

2022 közepére, amikor a lakosság nagy része a védőoltás révén immunizálódott, a vírus alacsony szintű terjedésével, a kórházi kezeléssel és a halálesetekkel szembeni bizonyos szintű tolerancia lehetővé tette a korai védekezési intézkedések szinte teljes megszüntetését.

Hogyan állt Kína mindebben?

Már korán lépéseket tettek a nemzetközi légi közlekedés, valamint a belföldi utazások bármilyen közlekedési eszközzel történő megszüntetésére. Az olyan közegészségügyi intézkedéseket, mint a társadalmi távolságtartás, a lakosság mozgásának korlátozása, a karantén és a kiterjedt COVID-vizsgálat, olyan intenzitással hajtották végre, amilyenre más országokban nem volt példa. A kinyilvánított cél az volt, hogy a vírus mindenütt megállítsa a vírus minden átvitelét. A "lezárás" koncepciót gyakran egész közösségekre vagy akár városokra is alkalmazták, így minden mozgást és interakciót leállítottak. Amikor a tesztelés elérhetővé vált, egész városokat vetettek alá COVID-tesztelésnek és az azt követő karanténnak.

Ha az emberek tesztje pozitív lett, fennállt a veszélye, hogy hetekre karanténba kerülnek egy kórházi szobában. Ha olyan üzletbe vagy étterembe mentek, amelyet COVID-pozitív személy látogatott meg, akkor hosszú időre egy karanténközpontban kellett maradniuk, ahol szűkös elhelyezést biztosítottak. Vagy bezárhatják a saját otthonába anélkül, hogy engedélyt kapna a távozásra, még az élelmiszer beszerzésére is. Ugyanez az eredmény akkor is bekövetkezhet, ha csak úgy elhalad egy fertőzött személy mellett az utcán.

Ha karanténba zárták, a szabadulása után gyakran diszkriminációnak volt kitéve.

A tesztelés mindenütt jelen van. Az olyan nagyvárosokban, mint Peking, Sanghaj vagy Sencsen, ahol több tízmillió ember lakik, az embereket két-három naponta kellett megvizsgálni a járdán elhelyezett fülkékben. A megfelelőséget a mobiltelefonon lévő egészségügyi kódokon keresztül követték nyomon.

Bevezették a kínai gyártású COVID vakcinákat, és több mint 3 milliárd adagot adtak be. A vizsgálatok azonban azt mutatták, hogy a leggyakrabban használt vakcinák 51% hatékony (CoronaVac) és 79% hatékony (Sinopharm), ami lényegesen alacsonyabb, mint a sok más országban általánosan használt Moderna és Pfizer vakcináké.

Visszatérve az eredeti kérdéshez: beváltak-e ezek a kemény intézkedések?

A válasz az, hogy 2020 és 2021 folyamán nem voltak jelentős fertőzéskitörések vagy "hullámok". Nézze meg ezt a táblázatot:

Összességében Kína 2023. január 5-ig mintegy 10,5 millió megbetegedést és 32 700 halálesetet jelentett. Ugyanebben az időszakban az USA 101 millió megbetegedést és 1,1 millió halálesetet regisztrált.

Bár a kínai adatok megbízhatóságát és pontosságát gyakran megkérdőjelezik, a két ország közötti különbségek és a különböző stratégiák eredményei jelentősen eltérnek egymástól.

De vajon fenntartható-e Kína nullás stratégiája? Épp most tört meg. Néhány héttel ezelőtt Hszincsiang városában egy lezárt, karantén alá helyezett lakóházban keletkezett tűz 10 embert ölt meg. A lakosságban felgyülemlett frusztráció a korlátozó ellenőrző intézkedések miatt forrongott. Számos városban nyilvános tüntetések voltak, amelyek megkérdőjelezték a folyamatos zárlatok, a kiterjedt vizsgálatok és a karantén szükségességét. A lakosság a kormány nulla COVID-stratégiájának megszüntetését követelte. A szigorú korlátozások gazdasági költségei (pl. bezárt vállalkozások, munkanélküliség stb.) szintén elviselhetetlenné váltak.

2021. december elején Kína drámai következményekkel járt, amikor megfordította a nulla COVID-stratégiáját. A nullás stratégiában szereplő szinte valamennyi intézkedést szinte egyik napról a másikra felfüggesztették. Ennek eredményeképpen Kínában példátlanul megugrott az esetek száma. Bár az adatok megkérdőjelezhetőek, a jelentések szerint a december 25-én véget ért héten 15 161 új kórházi esetet regisztráltak a kínai szárazföldön, a január 1-jén véget ért héten pedig 22 416-ot. A hivatalos halálesetek száma aluljelentett, de a krematóriumok arról számolnak be, hogy elárasztották őket a holttestek.

Miért történt ez? Feltételezhetjük, hogy a COVID robbanásához több tényező együttesen járult hozzá. Egyrészt a nagyon korlátozó intézkedések hirtelen feloldása a fertőzött és nem fertőzött emberek azonnali keveredéséhez vezetett, pl. családegyesítés, más városokba való utazás, nyilvános összejövetelek stb. - amelyek mind megnövelték a vírus átvitelének kockázatát. Emellett a lakosság nagy része nem volt védett az alacsony hatékonyságú vakcinák miatt.

Végül, mit jelent a jelenlegi kínai helyzet a többi ország számára? Egyrészt az új COVID-19-es esetek hatalmas hulláma minden új vírusváltozatot terjeszteni fog, ahogy a kínai lakosság nemzetközi utazásai során. Ezenkívül a nagyszámú vírusátvitel lehetőséget biztosít a vírusnak új változatok kifejlesztésére. Jelenleg azonban az Egészségügyi Világszervezet, valamint az egészségügyi és kormányzati tisztviselők világszerte próbálják felmérni a kínai COVID-19 probléma által okozott kockázat(ok)at.

Kérjük, kövessen és kedveljen minket: