a Muazzam Khursheed
Az Indiai-óceánban található Maldív-szigetek egy 26 atollból álló, összesen mindössze 300 négyzetkilométeres szigetország, amely Ázsia szárazföldjétől mintegy 750 kilométerre, Srí Lankától és Indiától délnyugatra található.
A stratégiai fekvésű szigetország világszerte ismert a turizmusáról és a tengerre néző, lenyűgöző üdülőhelyeiről. Egy idén áprilisban közzétett jelentés szerint az ország "célja, hogy az év végéig összesen 1,9 millió turistát fogadjon."
Tengeri ökoszisztéma
Az óceán közepén fekvő ország sokféle fajnak ad otthont. A Maldív-szigetek Lakásügyi és Környezetvédelmi Minisztériuma által 2010-ben közzétett jelentés szerint az ország környezetében a legkülönbözőbb élőhelyek széles skálája található, a mélytengeri, sekély parti és zátony ökoszisztémáktól kezdve a mangrove, szárazföldi és vizes élőhelyekig. A jelentés szerint:
- 187 korallfaj alkotja a korallzátonyokat
- 1100 halfaj
- 21 bálna- és delfinfaj
- Több mint 145 rákfaj
Turisztikai ágazat
Az ország kezdetben a halászattól függött, majd 1972-ben fellendült az idegenforgalom, és ez az iparág vált a fő bevételi forrássá. Az idegenforgalmi ágazat volt az ország legnagyobb devizabevevője és a GDP legnagyobb hozzájárulása is. Továbbra is mintegy 25 000 embernek ad munkát.
Az évek során az ország megszilárdította pozícióját a világ minden tájáról érkező utazók egyik legfontosabb turisztikai célpontjaként, és a turisták száma meghaladja az előző évit. AAz Idegenforgalmi Minisztérium a legutóbbi heti statisztikájában 12,3% növekedést jelentett a turistaérkezések számában az előző év azonos időszakához képest.július 16-án elérte az egymilliomodik turistaérkezést az idei évben.
Csata a létért - éghajlatváltozás
Mivel a globális hőmérséklet emelkedése és az éghajlatváltozás kezd mélyreható hatást gyakorolni a Földre, a szigetország ijesztő jövő elé néz. Az éghajlatváltozás számos hatása közül a Maldív-szigetek számára az emelkedő tengerszint jelenti a legkritikusabb kihívást, mivel az emelkedő vízszint az elkövetkező években a szigetország létét is veszélyeztetheti. 30 év alatt a tengerszint világszerte mintegy 10 cm-rel emelkedett. Ez az emelkedés figyelemre méltó gyorsulásnak volt tanúja: az átlagos emelkedés a következő évtizedekben átlagosan a 20. század nagy részében évi 1,5 mm-ről jelenleg évi 3,9 mm-re emelkedett. A tengerszint emelkedését a világ minden táján előre jelezték, de a Maldív-szigeteken, ahol a legmagasabb pontok alig több mint két méterrel vannak a tengerszint felett, minden centiméter számít.
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület jelentése szerint 2100-ra a tengerszint akár 1,1 méterrel is emelkedhet, és mivel a Maldív-szigetek több mint 80% része alig kevesebb mint egy méterrel a tengerszint felett helyezkedik el, a szigetország fennmaradása is veszélyben van, és ha nem hoznak megfelelő intézkedéseket, a nemzetet a tenger alá merítheti a víz.
A tengerszint emelkedése az egyik legnagyobb kihívás Mohamed Muizzu számára, akit 2023. november 17-én iktattak be a Maldív-szigetek új elnökeként. "Az ország nagyobb szigetek építésével és nagyszabású területrendezési projektek folytatásával fog ellenállni a hullámoknak" - mondta az új elnök. Környezetvédelmi szervezetek azonban arra figyelmeztettek, hogy ez potenciálisan növelné az árvizek kockázatát az alacsonyan fekvő országban.
Az eszmék harcának tűnő küzdelemben Mohamed Nasheed volt elnök 15 évvel ezelőtti hivatalba lépésekor, figyelmeztette az embereket, hogy ők lesznek az első "környezeti menekültek"." a történelemben, hogy külföldre kelljen külföldre szállítani. Még egy lépéssel tovább is ment, és kifejezte azt a kívánságát, hogy a Maldív-szigetek polgárai kezdjenek félretenni pénzt, hogy földet vásároljanak Ausztráliában vagy valamelyik szomszédos országban, például Srí Lankán vagy Indiában. Az új Muizzu elnök kijelentette, hogy az emberek nem fognak elmenekülni az országból, mivel több mint 500 millió eurós külső forrást kér az érzékeny strandok megőrzésére.
Az éghajlatváltozás hatásai és a tengerszint emelkedése elleni küzdelem, amely közvetlenül veszélyezteti a fennmaradását, hatalmas feladatot jelent a nemzet számára. Az aggodalmak megoldása érdekében a kormány következetesen kezdeményezi a fenntartható politikák végrehajtását, emellett globális szinten is kiáll az éghajlatváltozás elleni fellépés mellett. Azonban elengedhetetlen annak felismerése, hogy a nemzetközi együttműködés, mint például a "Veszteség- és káralap" az ENSZ Éghajlat-változási Konferencia 27. konferenciáján tavaly bejelentett, a Maldív-szigetek és más, hasonlóan érzékeny területek előtt álló probléma sürgős megoldásához szükséges kulcs.
A helyzet kijózanítóan emlékeztet arra, hogy sürgős szükség van összehangolt, csoportos erőfeszítésekre az éghajlatváltozás kezelése és a környezeti kérdésekre különösen érzékeny nemzetek jövőjének védelme érdekében.
Maradj a Sitatán, ha még több ilyen tartalomra számítasz! Sitata Travel Protection segíthet elkerülni az utazási problémákat. Szerezzen be egyet most!
A szerző jelenleg közigazgatási mesterképzésben vesz részt, és kereskedelmi és üzleti tanulmányokból szerzett alapdiplomát a Delhiben található Jamia Millia Islamia egyetemen. A kifejtett nézetek személyesek.