Korángyalázás Svédországban és Dániában

augusztus 23, 2023

Affaires | Biztonság | Helyzetjelentés | Utazás

2023-ban Svédországban és Dániában többször is előfordult a Korán elégetése és meggyalázása. Ezek az incidensek mind országos, mind nemzetközi szinten felkeltették a figyelmet, és vitákat váltottak ki a vallási toleranciáról, a véleménynyilvánítás szabadságáról és a közösségi kohézióról. Nemzetközi tiltakozásokról és felháborodásról számoltak be világszerte, különösen az iszlám országokban. A svédországi égetéseket követően Dániából is Korán-égetésekről érkeztek jelentések. 

Incidensek 

2023 januárjában Rasmus Paludan svéd politikus elégette a Korán egy példányát a stockholmi török nagykövetség előtt. Megtorlásul a török hatóságok rövid időre felfüggesztették a Svédország NATO-tagságáról szóló tárgyalásokat. Júliusban, az Eid al-Adha idején Salwan Momika iraki menekült széttépte a Korán egy példányát, egy szalonnacsíkot helyezett rá, és felgyújtotta a stockholmi mecset előtt. Ezt az incidenst számos engedélykérelem követte a Korán és más vallási könyvek elégetésére Svédországban. 

2023 júliusában Danske Patrioter dán politikus elégette a Korán egy példányát a koppenhágai iraki nagykövetség előtt. Másnap az egyiptomi és a török nagykövetség előtt is elégettek másolatokat Koppenhágában. A Dán Hazafiak nevű csoport vezetésével júliusban legalább 10 másolatot égettek el Dániában. 

Tiltakozások és nemzetközi reakció 

Az incidenseket több országban is tiltakozások követték, különösen a svéd és a dán nagykövetség előtt. Júliusban tüntetők megrohamozták a bagdadi svéd nagykövetséget és felgyújtották azt. Az iraki kormány kiutasította a svéd nagykövetet, és felfüggesztette a diplomáciai kapcsolatokat Svédországgal. Visszavonták több svéd vállalkozás munkavállalási engedélyét az országban. Az iraki hatóságok figyelmeztetést intéztek Dániához is. Afganisztán betiltott minden Svédországgal kapcsolatos tevékenységet a bocsánatkérésig. Irán halálbüntetést követelt az elkövetőkre. A marokkói kormány visszahívta svédországi nagykövetét. Más országok, köztük Törökország, Jordánia, Indonézia, Egyiptom és Izrael elítélték az incidenseket. 

A kormány válasza 

A svéd kormány válaszul megerősítette országa elkötelezettségét a véleménynyilvánítás szabadsága mellett, ugyanakkor hangsúlyozta a felelős és tiszteletteljes viselkedés szükségességét. A kormány tisztviselői elítélték a Korán-égetést, mint olyan cselekedetet, amely elősegíti a megosztottságot és a tiszteletlenséget. Augusztusban a Svéd Biztonsági Szolgálat a terrorfenyegetettségi szintet az ötfokozatú skálán a 3-as ("fokozott") szintről a 4-es ("magas") szintre emelte. A svéd hatóságok emellett fokozták és megszigorították a határellenőrzést és a személyazonossági ellenőrzéseket az átkelőhelyeken. Ulf Kristersson svéd miniszterelnök szerint Svédország a második világháború óta a legsúlyosabb biztonsági helyzetben van. 

A dán hatóságok elítélték az égetéseket, mivel azok mélységesen sértőek és nem képviselik a dán értékeket. Dánia szigorította határellenőrzési intézkedéseit is. 

Svédországban és Dániában vannak a legliberálisabb törvények, amelyek a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságát védik. Az istenkáromlást büntető törvényeket 1970-ben Svédországban és 2017-ben Dániában hatályon kívül helyezték. Svédországban engedélyt kell kérni a rendőrségtől, és az elutasítás a közbiztonsággal kapcsolatos aggályoktól függ. Dániában a rendőrséget értesíteni kell a tervezett tüntetésekről. A svéd kormány vizsgálja a közrendről szóló törvények lehetséges módosításait az ilyen helyzetek kezelése érdekében. Dánia aktívan keresi azt a "jogi eszközt", amely lehetővé tenné a beavatkozást, ha a tüntetések jelentős negatív következményekkel járnának az ország számára, különösen biztonsági szempontból.

Következtetés 

A svédországi és dániai Korán-égetésekre adott nemzetközi reakciók jól mutatják, hogy az elszigetelt akciók hogyan hathatnak vissza szélesebb körű biztonsági megfontolásokra, és hogyan befolyásolhatják a legvalószínűtlenebb országok utazási megítélését. Az ebből fakadó tiltakozások, diplomáciai kiutasítások és cselekvésre való felhívások a vallási identitás és a politikai megnyilvánulások közötti kapcsolatot is tükrözik a mai modern világban. Miközben a két ország egyes jogok korlátozásával próbálja kezelni az utóhatásokat, elkerülhetetlenek a belföldi visszahatások. 

Ha további információkat szeretne kapni az aktuális eseményekről, iratkozzon fel blogunkra. További frissítésekért kövesse a Sitata.

Kérjük, kövessen és kedveljen minket:

Kapcsolódó cikkek

Venezuela’s Political Crisis: A Nation in Turmoil

Venezuela’s Political Crisis: A Nation in Turmoil

Disclaimer: The views, thoughts, and opinions expressed in this article are solely those of the author and do not necessarily reflect the views, opinions, or positions of any other individual, organization, or entity. The Situation The political crisis in Venezuela...

The Hezbollah Pager Explosions

The Hezbollah Pager Explosions

The Incident  On 17 September, during the afternoon hours, hundreds of pagers used by Hezbollah militants exploded in Lebanon and Syria. At least nine people were killed and over 3,000 others were injured in Lebanon. According to Saberin News, seven people were...