2024. január 14-én a gázai konfliktus elérte a 100. napot, a halálos áldozatok száma 2023. október 7. óta 24 447 palesztin és körülbelül 1139 izraeli. A mérföldkő közeledtével azonban a világ figyelme több mint 250 mérfölddel arrébb, Jemenre terelődött. Január 12-én a brit és az amerikai erők 73 légicsapást hajtottak végre a jemeni Houthi lázadó milícia állásai ellen, amelyek legalább öt áldozatot követeltek. A válaszlépést a Houthik november óta fokozódó támadásai váltották ki, amelyek a Vörös-tengeren lévő hajókat vették célba, megtorlásul a gázai izraeli invázióért. Másnap az amerikai hadsereg egy kisebb csapást mért a szanaai repülőtér közelében, amely a Houthi egyik kiindulópontja a kereskedelmi hajók elleni lövedékek indítására, de sérültekről nem érkezett jelentés.

Ez a két támadás kiterjesztette a konfliktus földrajzi hatókörét és növelte az érintett felek számát, fokozva az amúgy is ingatag helyzetet. Ez a fejlemény illeszkedik a Houthik narratívájához, amely a Nyugat kihívójaként és a palesztin ügy valódi támogatójaként pozicionálja őket az arab világban. Ezt az üzenetet erősíti, hogy stratégiai szempontból megzavartak egy létfontosságú globális tengeri kereskedelmi útvonalat, ami miatt a hajóknak Afrika körül kell hajózniuk. Emellett a helyzet Izrael számára is előnyös, mivel elsődleges szövetségese, az Egyesült Államok közvetlenül részt vesz a Houthik elleni küzdelemben, amely csoportot Irán - közös ellenfele - támogat. A Vörös-tengeri eszkaláció a figyelmet is elterelte Gázáról, ami Izrael bombázásának intenzitásának csökkenéséhez vezetett abban a régióban.

Nasruldeen Amer, a Houthik szóvivője az Al Jazeera televíziónak azt nyilatkozta, hogy a mostani támadásra határozott és hatékony választ fognak adni. Eközben Hans Grundberg, az ENSZ jemeni különmegbízottja, ahol a lakosság 80% része humanitárius segítségre szorul, súlyos aggodalmát fejezte ki az egyre bizonytalanabbá váló regionális helyzet miatt. Sürgette az összes érintett felet, hogy tartózkodjanak az olyan cselekedetektől, amelyek ronthatják a jemeni helyzetet, fokozhatják a tengeri kereskedelmi útvonalakat fenyegető veszélyeket, vagy tovább fokozhatják a regionális feszültségeket ebben a kritikus időszakban.

A huthiak álláspontjával ellentétben Washington továbbra is fenntartja álláspontját, miszerint kerüli a nyílt konfrontációt a huthiakkal, nemhogy Iránnal. Kirsten Fontenrose, a Scowcroft Közel-Keleti Biztonsági Kezdeményezés nevű agytröszthöz kötődő munkatárs kifejtette, hogy Teheránnak jelenleg sincs motivációja arra, hogy hangsúlyt fektessen a konfliktusban vagy a huthiakkal való részvételére. Fontenrose szerint Irán közvetlen beavatkozás nélkül is eléri stratégiai céljait, amit az Egyesült Államok csökkenő globális népszerűsége és az Izrael és az új arab országok közötti kapcsolatok normalizálásának lelassult lendülete is bizonyít.

Ignacio Álvarez-Ossorio, a Közel-Kelet szakértője, a madridi Complutense Egyetem arab és iszlám tanulmányok professzora szerint Izrael úgy látja, hogy az Egyesült Államokat belerángatta a konfliktusba. Álvarez-Ossorio szerint Izrael ezt úgy érte el, hogy támadásokat kezdeményezett az iráni Forradalmi Gárda ellen Szíriában, valamint a Hamász és a Hezbollah ellen Libanonban, azzal a céllal, hogy "új frontot nyisson".

A Houthi-csoport támadásai novemberben kezdődtek, és a lázadó csoport elméletileg az izraeli tulajdonú vagy izraeli zászló alatt közlekedő kereskedelmi hajókra, valamint az Izraelbe tartó vagy onnan induló hajókra összpontosít. A gyakorlatban azonban nemcsak tévedésből nem kapcsolódó hajókat támadtak, hanem más hajókkal is konfliktusba keveredtek. Ennek következtében a nagy hajózási társaságok ma már kerülik a Vörös-tengeren való áthaladást. 2023 utolsó két hónapjában a Vörös-tengeren áthaladó konténerek napi száma 66%-tel, 500 000-ről 200 000-re esett vissza, ami a világ konténerforgalmának 30%-jét teszi ki. A hajók most az Új Reménység-fokon keresztül hajóznak Afrika körül, ami 170%-tel növeli a szállítási költségeket.

A hetek óta tartó, egyre fokozódó feszültséget követően január 9. kulcsfontosságú pillanatot jelentett, amikor a jemeni mozgalom elindította eddigi legjelentősebb támadását. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a Houthi támadást elítélő határozat elfogadásával reagált, míg a Fehér Ház a lázadó csoportot az ellenséges akciók beszüntetésére szólította fel. Január 12-én a kora reggeli órákban az amerikai és brit erők légvédelmi megfigyelőrendszereket, radarokat és drónokat, cirkálórakétákat és ballisztikus rakétákat tartalmazó arzenálokat vettek célba a Houthi lázadók ellenőrzése alatt álló különböző jemeni helyszíneken.

Gerald M. Feierstein, volt amerikai diplomata és a Middle East Institute agytröszt közel-keleti szakértője egyetért azzal a nézettel, hogy a Houthiknak a gázai konfliktusba való bevonási kísérlete azzal a céllal történik, hogy megerősítsék támogatói bázisukat és megszilárdítsák pozíciójukat az "ellenállás tengelyén" belül, amely csoporthoz a Hezbollah és a Hamász is tartozik. A hutik még az ellenzőik körében is támogatást nyertek, különösen azért, mert ellenfelük, Jemen nemzetközileg elismert kormánya inkább a Vörös-tengeri hajótámadásokra, mint a gázai civil áldozatokra összpontosít. Január 12-én több százezer ember tüntetett a Houthik által birtokolt fővárosban, Szanaában az amerikai és brit légicsapások ellen.

Január 10-én a katari székhelyű Arab Center for Research and Policy Studies (Arab Kutatási és Politikai Tanulmányok Központja) elemzést tett közzé az arab közvéleményről a gázai izraeli háborúval kapcsolatban. A 16 arab országban végzett felmérésből kiderült, hogy 69% fejezte ki szolidaritását a palesztinokkal és támogatását a Hamásznak. További 23% kizárólag a gázai népet támogatja, de elutasítja az iszlamista mozgalmat, amely felelős az Izrael elleni októberi, mintegy 1200 halálos áldozatot követelő támadásért. Ezzel szemben 94% bírálja az Egyesült Államok álláspontját a válságban, azzal vádolva azt, hogy megvétózza a tűzszünetet és pénzügyi és katonai támogatást nyújt Izraelnek, 82% pedig "nagyon rossznak" minősítette ezt az álláspontot. Ami Iránt illeti, a regionális rivalizálás és a szunnita és síita tengely közötti különbségek ellenére 37% támogatja az ország álláspontját, míg 48% ellenzi azt.

Az amerikai hadsereg beavatkozása aggodalmat váltott ki más közel-keleti országok körében, amelyek Izraellel szemben ellenséges álláspontot képviselő, Irán-barát milíciákat fogadnak. Ezek a nemzetek attól tartanak, hogy a konfliktus a határaikra is átterjedhet. Abdellatif Rashid iraki elnök határozottan elítélt minden, a konfliktus kiterjesztésére irányuló törekvést, hangsúlyozva, hogy az mindenkire káros hatással lehet. A libanoni külügyminisztérium, ahol a Hezbollah milícia és az izraeli hadsereg közötti összecsapások rendszeresen előfordulnak délen, jelentős aggodalmát fejezte ki az eszkaláció és a Vörös-tengeri katonai akciók, valamint a jemeni területre irányuló légicsapások miatt.

Az Egyesült Államokban egyre nagyobb a nyugtalanság a konfliktus kiéleződésének lehetősége miatt. Elissa Slotkin képviselő, a michigani demokrata párti Elissa Slotkin a regionális eszkalációval kapcsolatos aggodalmának adott hangot az X-en, azaz a korábbi Twitteren közzétett bejegyzésében. Kiemelte, hogy Irán olyan csoportokat használ fel, mint a houthik, hogy harcokat folytasson, megőrizze a hihető tagadhatóságot, és elkerülje a közvetlen konfliktusokat az Egyesült Államokkal vagy másokkal. Slotkin hangsúlyozta, hogy ennek véget kell vetni, és reményét fejezte ki, hogy az üzenet célba ért.

Kérjük, kövessen és kedveljen minket: