Március 19-én a hongkongi törvényhozók egyhangúlag elfogadtak egy olyan biztonsági törvényt, amely nemcsak a nemzetközi üzleti központ hírnevét áshatja alá, hanem tovább veszélyeztetheti a szabadságjogokat is a Kína által uralt városban. A március 08-án a Törvényhozó Tanács elé terjesztett törvényt két héttel azután fogadták el, hogy a 23. cikkely néven ismert törvény egy sor új nemzetbiztonsági bűncselekményt vezetett be, mint például a hazaárulás, kémkedés, külső beavatkozás, valamint az államtitkok ellopása. Ezek némelyike akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető. 

Ezt az "elsietett" jogszabályt világszerte hevesen és nyilvánosan bírálták olyan országok, mint többek között Ausztrália, Japán, az Egyesült Államok és Tajvan. Ezen országok közül néhányan frissítették a Hongkongra vonatkozó utazási ajánlásaikat is, és óvatosságra intették állampolgáraikat, ha a kínai Különleges Közigazgatási Területre (SAR) terveznek utazást. 

Mit állapít meg a törvény? 

A 212 oldalas törvénytervezet, amelyet úgy értelmeznek, mint a Peking-barát törvényhozók kísérletét a nemzetbiztonsági kiskapuk "betömésére", március 23-án lépett hatályba. A törvény büntethetővé tesz mindent, ami elszakadásnak, felforgatásnak, terrorizmusnak, kémkedésnek, valamint a Hongkong ügyeibe való külső beavatkozásnak minősül. A nemzetbiztonságot bármilyen módon veszélyeztető bűncselekményeket életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetik. Kémkedés és szabotázs (beleértve a kibertámadásokat is) esetén a maximális büntetés 20 évig terjedő szabadságvesztés. 

Emellett a 23. cikk lehetővé teszi a "zárt ajtók mögött" történő tárgyalásokat is. A rendőrség hatáskörét ennek megfelelően kiterjesztik, lehetővé téve a gyanúsítottak akár 16 napig tartó, vádemelés nélküli fogva tartását, valamint az ügyvédekkel való találkozásuk korlátozását. Még az óvadék megadása után is korlátozhatják az érintett személy mozgását és kommunikációját. Ha szervezetekről és vállalatokról kiderül, hogy "külföldi erőknek dolgoznak", akkor megtilthatják működésüket Kína Különleges Közigazgatási Területén. Itt a külföldi vagy külső erők közé tartozhatnak külföldi kormányok, politikai szervezetek vagy magánszemélyek; akit bűnösnek találnak abban, hogy ezekkel együttműködik a nemzeti és/vagy helyi hatóságok befolyásolása érdekében, életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélhetik.  

Továbbá, "előre nem látható körülmények" esetén a hongkongi törvényhozóknak teljes hatáskörük van új bűncselekmények létrehozására és büntetésére. Ezek a szabályok a Hongkongon kívüli cselekményekre is alkalmazandók lesznek (mind a lakosok, mind a vállalkozások által elkövetett cselekményekre). 

Néhány egyéb rendelkezés, amelyre érdemes odafigyelni:

• Egyes ügyek áthelyezése az anyaországba. Egyes pereket zárt ajtók mögött (Hongkongban) tárgyalnak majd.
• Létre kell hozni egy nemzetbiztonsági bizottságot egy Peking által kinevezett tanácsadóval, amely a törvények betartatására hivatott. 
• A végső hatalmat Peking gyakorolja a törvények értelmezésének módját illetően. Ha a törvény ellentétesnek bizonyul bármely hongkongi törvénnyel - a kínai törvények élveznek elsőbbséget. 
• A külföldi nem kormányzati szervezeteket és hírügynökségeket szigorúan ellenőrizni fogják. 
• A tömegközlekedési eszközökben bekövetkező bármilyen pusztítás vagy kár a terrorizmus kategóriájába tartozik.
• A törvényszegéssel gyanúsítottakat szigorú megfigyelés alá helyezik, őket is kikémlelhetik. 
• A 23. cikk alapján bűnösnek talált személyek többé nem indulhatnak közhivatalokért.
• A törvény a nem állandó lakosokra és a "Hongkongon kívülről származó, nem állandó lakosokra" is vonatkozik.  

A jelenlegi hongkongi helyzet

Fontos megjegyezni, hogy nem ez az első alkalom, hogy ilyen törvényt hoztak, hogy aztán aláírják. Még 2003-ban a törvényhozók megpróbálták elfogadni a 23. cikkelyt, azonban a széles körű nyilvános kritika (több mint 500 000 ember tiltakozó akciója) miatt teljesen elvetették.

Ezúttal azonban egészen más a hangulat Hongkongban. Úgy tűnik, hogy a nyilvánosság a biztonsági intézkedések miatt visszafogottan viselkedik. A város demokráciapárti személyiségeinek túlnyomó többsége börtönben van, vagy elítélték őket, vagy a 2020-as nemzetbiztonsági törvény alapján vádat emeltek ellenük. A többiek a tengerentúlra menekültek. Ennek eredményeképpen a hongkongi törvényhozásban nincs egyetlen demokráciapárti ellenzéki politikus sem. 

Az új törvényekről szóló nyilvános konzultáció ezúttal mindössze 28 napig tartott, ami két hónappal kevesebb, mint a 2003-as első kísérlet során rendelkezésre álló idő. A konzultációs időszak alatt kapott visszajelzésekre hivatkozva a kormány azt állította, hogy 98% "támogatta" az új törvényt, és csak 0,7% fejezte ki elégedetlenségét. Mi több, a törvényhozás március 22-én rendkívüli ülést hívott össze a törvényjavaslat első és második olvasatára, és három órán belül be is mutatták azt. 

Ezt a "gyorsított eljárást" John Lee, a hongkongi kormányfő (más néven a Különleges Közigazgatási Terület vezetője) kezdeményezte, aki azt mondta a törvényhozóknak, hogy "teljes sebességgel" fogadják el a törvényt. 

Lee később kijelentette, hogy a törvényre azért van szükség, hogy "megelőzzék a feketeruhás erőszakot". Ez egyértelműen a 2019-es tömeges és olykor erőszakos demokráciapárti tüntetésekre utalt, amikor több százezer hongkongi polgár vonult az utcára, nagyobb autonómiát követelve a pekingi ellenőrzés alól. 

A törvény harmadik olvasatát tervezik, de a hatóságok még nem közölték a dátumot vagy az időpontot. 

Globális reakció a 23. cikkre

Míg sok ország attól tart, hogy a törvény komoly károkat okozhat Hongkong nemzetközi pénzügyi központként való hírnevének; sokan úgy vélik, hogy a törvény alááshatja a városban élők "jogait és szabadságát" is. 

Ausztrália, Japán, Tajvan, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok határozottan ellenezte a törvényt. Ezek közül néhányan nemrégiben frissítették a Hongkongra vonatkozó utazási tanácsukat is, és azt tanácsolják állampolgáraiknak, hogy legyenek óvatosak, ha a kínai Különleges Közigazgatási Területre látogatnak. Néhány országban, nevezetesen Ausztráliában, Nagy-Britanniában, Kanadában, Japánban és az Egyesült Államokban tiltakozó akciókat indítottak. Tajvanon több tucat hongkongi, tajvani és tibeti aktivista gyűlt össze népszerű turisztikai helyszíneken, és nyilvánosan elítélték a hongkongi kormányzat lépését. 

Nemcsak az országok, hanem számos érdekvédelmi csoport és emberi jogi szervezet is aggodalmának adott hangot a 23. cikk egyes aspektusaival kapcsolatban, például a "külső beavatkozás" bűncselekmények kiterjedtsége miatt. Sarah Brooks, az Amnesty International kínai igazgatója szerint ez a bűncselekmény olyan aktivisták büntetőjogi felelősségre vonását teszi lehetővé, akik kapcsolatba lépnek/kommunikálnak külföldi személyekkel vagy szervezetekkel. A megbeszélés tárgyától függetlenül az ilyen interakciót "nemzetbiztonságot veszélyeztetőnek" tekintik. Továbbá a tengerentúli székhelyű Hongkongi Demokrácia Tanács által kiadott közös nyilatkozat szankciókat követel a törvény gyorsított végrehajtásában részt vevő hongkongi és kínai tisztviselőkkel szemben, és emellett a hongkongi gazdasági és kereskedelmi hivatalok jelenlegi helyzetének felülvizsgálatát kérik világszerte. 

"Aggasztó, hogy egy ilyen következetes jogszabályt gyorsított eljárásban siettek át a törvényhozáson, annak ellenére, hogy komoly aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy számos rendelkezése összeegyeztethetetlen a nemzetközi emberi jogi joggal" - mondta Volker Turk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa egy nyilatkozatában. 

Válasz Hongkongból és Kínából 

Mindazonáltal, az ilyen erős ellenállás ellenére a hongkongi és kínai hatóságok "határozottan elítélték az ilyen politikai manővereket, amelyek torz, tényeket elferdítő, rémhírterjesztő és pánikkeltő megjegyzéseket tartalmaznak". Kína a törvény kritikusait is szidalmazta, sőt az Egyesült Királyságot és az Európai Uniót "képmutatással" és "kettős mérce" alkalmazásával vádolta. 

A megjegyzések akkor hangzottak el, amikor David Cameron brit külügyminiszter megemlítette, hogy a jogszabály veszélyezteti a kínai-brit közös nyilatkozatot, egy 1984-ben aláírt, nemzetközileg kötelező érvényű megállapodást, amelynek értelmében Peking vállalta, hogy Hongkongot az "egy ország, két rendszer" elv alapján működteti. 

 "Az Egyesült Királyság gyújtogató és felelőtlen megjegyzéseket tesz Hongkong helyzetével kapcsolatban... mindez a gyarmatosító és prédikátor mélyen gyökerező gondolkodásmódjának köszönhető" - mondta Peking külügyi megbízottja egy nyilatkozatában.

Belföldön a hongkongi igazságügyi miniszter kijelentette, hogy azok a polgárok, akik ismételten újraközlik és kifejezik egyetértésüket a tengerentúli kritikákkal, bűnösnek tekintendők a hatóságok elleni gyűlöletkeltésben. 

"Mondjuk szélsőséges helyzetekben, ha valaki ismételten újra közzéteszi [a tengerentúli kritikákat] az interneten, és egyetértést mutat - és hogy a hozzászólásokat csak azért teszi hozzá, hogy mások gyűlöletét szítsa Hongkong és a központi kormány ellen -, akkor természetesen fennáll a veszély" - mondta Paul Lam egy televíziós interjúban. 

Most azonban még nem tudni, hogy ez a drákói törvény, ahogyan a nemzetközi média is említi, sikeresen fogja-e "biztosítani (Hongkong) jólétét és stabilitását", vagy pedig mély kihívást jelent a nemzetközi rendre nézve, és a Kína és a világ többi része közötti kapcsolatok további romlásával fenyeget. 

Kérjük, kövessen és kedveljen minket: