Leishmaniasis (Kala Az)
Mi az a Leishmaniasis (Kala Az)
A leishmaniasis egy parazita betegség, amely homok légycsípések útján terjed át az emberre. A Leishmania parazitát csak a nőstény homokrepülő tudja továbbadni. A betegségnek négy fő típusa van: korlátozott bőr (bőr) forma; diffúz (elterjedt) bőr forma; nyálkahártya (orr, száj és torok) forma; és egy zsigeri (testszerv) forma (más néven kala azar).
Hogyan kapod meg a Leishmaniasis (Kala Az)?
A leishmaniasis a fertőzött nőstény homoklégyek harapásával terjed. Vérátömlesztés és tűmegosztás révén ritkán terjed.
Érzékenység és ellenállás
Bárki megfertőződhet leishmaniasisban. Az egész életen át tartó immunitás kialakulhat egy adott leishmaniasis faj ellen, de nem biztos, hogy megvéd más formákkal szemben.
Mik a tünetek?
A leishmaniasis egy vagy több seb kialakulása jellemzi. A leishmaniasis tünetei a betegség formájától függően változnak. A bőr (bőr) formában a bőr fekélyei a kitett területeken, például az arcon, a karokon és a lábakon alakulnak ki. Ezek általában hónapokon belül meggyógyulnak, de látható hegeket hagynak maguk után. Ez a betegség leggyakoribb formája. A diffúz bőr forma számos széles körben elterjedt bőrfekélyt és sebet okoz a bőrben, amelyek hasonlítanak a leprához. Ez a forma valószínűleg immunhiánynak köszönhető, és nehezen kezelhető.
Nyálkahártya formájában a fekélyek és sebek elpusztítják az orr, a száj és a torok üregének nyálkahártyáját és a környező szöveteket. A leishmaniasis ezen formája deformálhatja, letilthatja és teljesen elpusztíthatja az orr és az orrüregeket, súlyos érzelmi nehézségeket okozva az áldozatoknak és elutasítva őket a társadalomtól.
A zsigeri forma (más néven kala azar) több szervre is hatással van, magas láz, jelentős súlycsökkenés, a lép és a máj duzzanata és vérszegénység jellemzi. Ha nem kezelik, a betegség halálozási aránya akár 100 százalék is lehet két éven belül.
Megelőző intézkedések
Nincsenek oltások vagy gyógyszerek a fertőzés megelőzésére. A legjobb megelőző intézkedés a homoklégyekkel való érintkezés elkerülése azáltal, hogy korlátozza a szabadtéri tevékenységeket alkonyat és hajnal között, amikor a homoklegyek a legaktívabbak. Az expozíció kockázata tovább csökkenthető, ha légkondicionált vagy jól átvilágított helyiségben alszunk, védőruhát viselünk és rovarirtót alkalmazunk a kitett bőrre.
Kezelés
A leishmaniasis kezelése a formától függően változik, de általában antimonot tartalmazó gyógyszeres terápiákból áll (pentavalens antimonials néven ismert), mint például az USA-ban kapható Pentostam vagy Dél-Amerikában és más területeken alkalmazott Glucantime. Előfordulhat a bőr leishmaniasisának spontán gyógyulása, azonban minden leishmaniasis fertőzést azonnal észlelni és kezelni kell.
Egy másik gyógyszer, a miltefozin (Impavido és Miltex márkanév) egy széles spektrumú foszfolipid antimikrobiális gyógyszer, amely hatékonyan elpusztítja a parazitákat. Ez a gyógyszer lett az első (és még mindig az egyetlen felírt) orális gyógyszer a leishmaniasis kezelésében. Adható orálisan és helyileg. A közelmúltban Indiában beszámoltak arról, hogy növekszik a gyógyszer iránti ellenállás
A világ számos részén a parazita egyes fajai részben vagy teljesen ellenállóvá váltak az antimon ellen. A kenyai és indiai leishmaniasis kevésbé reagál erre a kezelésre, mint a mediterrán országokban. Ezeket az eseteket más gyógyszerekkel (amfotericin B vagy pentamidin) lehet kezelni, amelyeket toxicitásuk miatt nem szoktak rutinszerűen alkalmazni.
Gyógyszerek
Hol fordul elő leggyakrabban?
A leishmaniasis bőralakja a Közel-Keleten, Ázsiában (különösen Délnyugat- és Közép-Ázsiában), Afrikában (különösen a trópusi régióban és Észak-Afrikában) és Dél-Európában található meg. Mexikó, Közép-Amerika és Dél-Amerika egyes részein is megtalálható. Esetek fordultak elő az Egyesült Államokban (Texas és Oklahoma). Az esetek többsége Afganisztánban, Algériában, Iránban, Irakban, Szaúd-Arábiában, Szíriában, Bolíviában, Brazíliában, Kolumbiában és Peruban fordul elő. Nem található Chilében, Uruguayban vagy Kanadában.
A leishmaniasis zsigeri (testszervi) formája Ázsia egyes részein (az indiai szubkontinensen, valamint Délnyugat- és Közép-Ázsiában), a Közel-Keleten, Kelet-Afrikában és Dél-Európában található meg. Brazíliában és másutt elszórtan másutt Latin-Amerikában is megtalálható. Az esetek többsége Indiában, Bangladesben, Nepálban, Szudánban, Etiópiában és Brazíliában fordul elő.
