Február 15-én a Koreai Orvosi Szövetség (KMA) országos sztrájkot indított a kormány azon döntése ellen, hogy drasztikusan megemeli az éves orvosi felvételi kvótát. A sztrájk résztvevői orvosok, gyakornokok és orvostanhallgatók voltak. Mivel Dél-Korea az egyik legalacsonyabb orvos/lakosság aránnyal rendelkező ország a fejlett országok között, az orvosi egyetemek felvételi kvótájának emeléséről szóló döntés heves ellenállást váltott ki az egészségügyi szakemberek körében. A válság csak fokozódott, amikor Yoon Suk-Yeol elnök kijelentette, hogy a kormány szilárdan kitart a döntése mellett. A reformot/politikát inkább "alapvető" intézkedésnek nevezte, amelyet az ország gyorsan öregedő lakosságának megfelelő ellátása érdekében hoztak. 

MI TÖRTÉNT?

A kormány bejelentette, hogy a 2025-ös tanévtől kezdve 2000 fővel kívánja növelni az orvosi egyetemek felvételi számát, szemben a jelenlegi évi 3000 fő feletti számmal. Később azt mondták, hogy 2035-ig 10 000 fővel növelnék a felvételi létszámot. A reformot/politikát az egészségügyi szakemberek több okból is bírálták. Az első: a politika elindítása előtt nem konzultáltak az orvosokkal vagy az orvostanhallgatók csoportjaival. A második ok az orvosok számának további növekedése volt, ami szükségtelen orvosi eljárásokhoz vezethet, és ronthatja a betegeknek nyújtott szolgáltatások minőségét. Az orvosok úgy vélik, hogy már most is elegendő orvos működik az ágazatban, a létszámnövekedés nagy valószínűséggel negatívan befolyásolhatja a nemzeti egészségbiztosítási terv pénzügyeit. 

Természetesen minden történetnek két oldala van. Hasonlóképpen van egy olyan csoport, amelyik támogatja ezt a politikát. Nyilvános felmérések/közvélemény-kutatások (például a Gallup Korea) során kiderült, hogy a dél-koreaiak mintegy 76% százaléka támogatja a több orvostanhallgatóra vonatkozó tervet. Ez a következőkből ered a aggodalmak a gyermekgyógyászat, a sürgősségi osztályok, valamint a Szöul nagy területén kívüli klinikák (a távoli területek) szakembereinek akut hiányával kapcsolatban. 

A "zűrös politikaként" jellemzett számos egészségügyi hatóság (például a Koreai Gyakornokok és Rezidensek Szövetségének vezetője) elkezdte benyújtani lemondását. Azzal is vádolták a kormányt, hogy "démonizálja" a meglévő orvosállományt. Ennek oka az lehet, hogy az orvosok attól tartanak, hogy ez a politika nemcsak a társadalmi státuszukat teszi tönkre, hanem a fizetésüket is befolyásolja. 

A SZTRÁJKOT KÖVETŐ ESEMÉNYEK

A sztrájk február 15-i kezdete után a KMA tagjai és a regionális kirendeltségek vezetői folyamatos megbeszéléseken kezdtek részt venni, hogy megvitassák a jövőbeli cselekvési tervet. Február 17-én hét kórház 154 gyakornoka és rezidense nyújtotta be felmondólevelét az Egészségügyi Minisztérium tisztviselői szerint. Február 19-től a nagyobb dél-koreai kórházak gyakornokai és rezidensei tömeges lemondást kezdeményeztek. Február 20-ra az egészségügyi szakemberek azzal fenyegetőztek, hogy helyi idő szerint 06:00 óráig minden munkát beszüntetnek. Február 21-ig több mint 1600 gyakornok orvos sztrájkolt, ami jelentős késéseket okozott a sebészeti beavatkozásokban és kezelésekben. Bár sok felmondást nem fogadtak el, az orvosok és gyakornokok egyszerűen nem jelentkeztek munkára. Az akció több tartományt/várost is érintett, nevezetesen Gangwon, Észak- és Dél-Jeolla, Daejeon, Ulsan, Észak-Csungcsong, Szöul és Jeju tartományokat. 

A probléma átmeneti megoldása érdekében február 19-én a szöuli önkormányzat tisztviselői bejelentették, hogy a városi kórházak és a közösségi egészségügyi központok nyitvatartási idejének meghosszabbítását tervezik. Nyolc városi fenntartású kórház belgyógyászati és más kulcsfontosságú osztályainak nyitvatartási idejét hétköznapokon 20:00 óráig (helyi idő szerint) meghosszabbították. Négy kórház megnyitotta sürgősségi osztályait, hogy éjjel-nappal működhessenek - Szöuli Orvosi Központ, Boramae Orvosi Központ, Dongbu Kórház és Seonam Kórház. A közösségi egészségügyi központok szintén 20:00 óráig maradnak nyitva. Ezzel együtt a kormány 97 közkórház rendelési idejét bővítette ki, és 12 katonai kórház sürgősségi osztályát megnyitotta a nagyközönség előtt.

Eközben a tömeges felmondások továbbra is súlyosan érintik a tekintélyes kórházak működését. Ezek közé tartozik a Szöuli Nemzeti Egyetem Kórháza, a Severance Kórház, a Samsung Medical Center, az Asan Medical Center és a Koreai Katolikus Egyetem Szöuli Szent Mária Kórháza. Ezek közül néhányan bejelentették, hogy tervezik a műtéti menetrendek és a betegek időpontjának módosítását. Tekintettel arra, hogy az ország törvényei korlátozzák az egészségügyi dolgozók sztrájkképességét, a rendőrség figyelmeztetést adott ki a munkabeszüntetés "felbujtóinak" letartóztatására. 

JELENLEGI HELYZET

Az egészségügyi minisztérium a második legmagasabb "figyelmeztető" fokozatra emelte az ország egészségügyi válsághelyzetét; a fokozatot tovább emelhetik a "figyelmeztető" fokozatra. legmagasabb "súlyos" kritériumok ha a tömeges lemondások folytatódnak.

Az Egészségügyi és Jóléti Minisztérium szerint országszerte 100 kórházban több mint 6000 orvosjelölt mondott fel. Ez a kórházakban dolgozó orvosjelöltek 55 százalékát teszi ki. Közülük 1630 gyakornok és rezidens hagyta abba az orvosi szolgáltatások nyújtását. A kormány kijelentette, hogy ha az egészségügyi szakemberek nem hajlandók visszatérni, akár egy évre is felfüggeszthetik engedélyüket. A kormány munkába állítási parancsa ellenére a gyakornok orvosok nem mutatták jelét annak, hogy meghátrálnának. Az egészségügyi ágazatban a fennakadások várhatóan februárban is folytatódnak. A gyakornok orvosok képviselőinek rendkívüli ülései még mindig rendszeres időközönként folynak, hogy megvitassák és/vagy frissítsék stratégiájukat. 

JÖVŐBENI NÉLKÜLKÜLMÉNYEK

Bár a sztrájk hatásának teljes mértéke továbbra is meglehetősen homályos, a következtetés levonása előtt fontos figyelembe venni néhány szempontot. Először is, hogy Dél-Korea egészségügyi rendszere rendkívül privatizált - a kórházak több mint 90% része magánkórház, és a legtöbb orvosi eljárás biztosítási kifizetésekhez kötött. Másodszor, az itteni orvosok a világ legjobban fizetett orvosai közé tartoznak, így ha az ágazat alkalmazkodik az új politikához, az nem csak plusz terhet ró az egészségügyi ágazatra, hanem nagyobb versenyt is jelentene, és csökkentené a jövedelmüket. 

Nem ez az első alkalom, hogy a kormány megpróbál több diplomást bevezetni; hasonló helyzet volt megfigyelhető 2020-ban is. A COVID-19 járvány tetőzésekor az orvosok fölényben voltak, és sikeresen sakkban tudták tartani a kormányt. A kezdő orvosok több mint 80 %-je akkoriban tiltakozásul kiterjesztette részvételét. Ezúttal azonban egy kicsit más a helyzet. A közelgő áprilisi nemzetgyűlési választások miatt a Yoon Suk-Yeol-kormányzat eltökélt abban, hogy folytatja ezt a politikát, és helyreállítja a korábban egy csomó politikai botrány által "beszennyezett" imidzsét. 

Tekintettel arra, hogy Dél-Koreában a magánszektor uralja az egészségügyet, valószínű, hogy a sztrájk folytatódhat, és nem zárható ki a teljes leállás lehetősége, ha az orvosok teljes körű sztrájkba lépnek. 

Kövessen minket a Instagram és Facebook; és iratkozzon fel LinkedIn Nesletterünkre "Sitata Weekly", hogy biztonságban maradhassanak és megalapozott utazási döntéseket hozhassanak.

Kérjük, kövessen és kedveljen minket: