Felelősségi nyilatkozat: A cikkben kifejtett nézetek, gondolatok és vélemények kizárólag a szerző sajátjai, és nem feltétlenül tükrözik más személyek, szervezetek vagy szervezetek nézeteit, véleményét vagy álláspontját.

Tagadhatatlan, hogy Moszkva Kijev elleni folyamatos támadása nemcsak Kelet-Európát, hanem az egész eurázsiai kontinenst veszélyezteti. A második világháború óta Európában a "legvéresebb konfliktusként" emlegetett, provokálatlan ukrajnai inváziónak sikerült egymagában globális szinten befolyásolnia a geopolitikai dinamikát, a gazdaságokat és a társadalmi struktúrákat. 

Miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ENSZ Közgyűlésén kijelentette, hogy szerinte a konfliktus "közelebb van a végéhez", valószínű, hogy Ukrajna számos újonnan alakult szövetségese is kiterjesztheti támogatását az elkövetkező hónapokban. 

Helyzetjelentés

Szeptember 24-től Moszkva támadássorozatot indított több ukrán város ellen. A legutóbbi támadások Zaporizzsjában és Arhangelszkben 23 súlyosan sérült, illetve 3 halálos áldozatot követeltek. A drónok és a rövid hatótávolságú ballisztikus rakéták Oroszországból érkező támadásainak növekedése - Irán jóvoltából - még magasabb szintre emelte az orosz agressziót. Az orosz erők a kelet-ukrajnai Vuhledar városát is célba vették, amely "erődítmény" az invázió kezdete óta megállta a helyét. 

Augusztus 06-án Ukrajna megkezdte határon átnyúló támadását a Kurszki területen. Az orosz területre való meglepetésszerű behatolásban legalább 56 civil vesztette életét, és összesen 266-an szenvedtek súlyos sérüléseket az elmúlt hét hét alatt. Az orosz külügyminisztérium szerint több mint 131 ezer civil hagyta el a régió veszélyeztetett területeit, de az ukrán erőket azzal vádolják, hogy egyes civileket akaratuk ellenére tartanak fogva. Kijev azonban minden ilyen állítást cáfolt, arra hivatkozva, hogy Moszkva "régóta hamis számokat és propagandát folytat". 

Az események törvénytelen fordulataként Mariane Katzarova, az ENSZ oroszországi jogokkal foglalkozó különleges jelentéstevője felfedte, hogy az elmúlt évben tovább romlott az emberi jogok helyzete Oroszországban. Mindez a "félelem és büntetés államilag támogatott rendszerének" szigorítása közepette történik. A börtönkörülmények sokkal rosszabbá váltak az önkényes letartóztatások számának folyamatos növekedése miatt. Katzarova szerint Moszkvában jelenleg több mint 1300 politikai foglyot tartanak fogva. 

Megdöbbentő bizonyítékok mutatják, hogy körülbelül 170 000 elítélt erőszakos bűnözőt toboroztak, hogy Ukrajnában harcoljanak. Ezeket az orosz bűnözőket vagy kegyelemben részesítették, vagy enyhítették a büntetésüket súlyos bűncselekmények, például nemi erőszak és gyilkosság elkövetése miatt, csak azért, hogy részt vehessenek a háborúban. Az orosz börtönökben azt is megállapították, hogy szándékosan megtagadták az ukrán foglyok orvosi ellátását. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának egyik bizottsága által készített jelentések szerint az egyik börtönben az orvosok is részt vettek abban, amit a jelentések "kínzásként" definiáltak, ami "általános és elfogadott gyakorlattá" vált. 

A győzelmi terv

Szeptember 22-én Zelenszkij azzal a szándékkal utazott az Egyesült Államokba, hogy "sürgősen megpróbálja" befolyásolni a Fehér Ház politikáját a folyamatban lévő háborúval kapcsolatban, függetlenül attól, hogy a november elejére kitűzött amerikai választásokon ki arat győzelmet. A "győzelmi tervnek" nevezett ukrán elnök azt tervezi, hogy bemutatja annak részleteit Joe Biden elnöknek, valamint két lehetséges utódjának, Kamala Harrisnek és Donald Trumpnak. Zelenszkij úgy véli, hogy amennyiben a Nyugat támogatja a tervet, az várhatóan "széleskörű hatást" gyakorol majd Moszkvára, ami diplomáciai szempontból a háború befejezését jelezheti. 

"A győzelmi terv gyors és konkrét lépéseket irányoz elő stratégiai partnereink részéről - mostantól december végéig" - mondta Zelenszkij szeptember 20-án a médiának nyilatkozva. Az ukrán elnök úgy véli, hogy minden más manipuláció "csak elhalasztaná" az elkerülhetetlent, ami ebben az esetben az erőszak további eszkalálódását jelenti, amely ezúttal más szomszédos nemzetekre is átterjedhet. 

Zelenszkij washingtoni látogatása Ukrajna számára meglehetősen bizonytalan időpontban történik, mivel Trump győzelme az elnökválasztáson Washington Ukrajna-politikájának megváltoztatását idézheti elő (amely nagymértékben függ az USA katonai és pénzügyi támogatásától). Miközben Zelenszkij még mindig reménykedik a NATO-tagságban, mielőtt Biden távozik a Fehér Házból, és abban, hogy Oroszország kivonja csapatait az összes ukrán területről, Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy a béketárgyalások csak akkor kezdődhetnek meg, ha Kijev átadja Kelet- és Dél-Ukrajnát Oroszországnak, és lemond a NATO-tagságról. 

A békecsúcs

Az ukrán elnök biztos abban, hogy a tervek "hídként" szolgálnának a novemberben tervezett második, Ukrajna vezette békecsúcshoz. A csúcstalálkozó ötletét augusztusban egy maroknyi globális déli országnak javasolták. Szeptember 21-én azonban Oroszország kijelentette, hogy nem lesz jelen a csúcstalálkozón.  

"A csúcstalálkozónak ugyanaz lesz a célja: az életképtelen "Zelenszkij-formulát", mint a konfliktus megoldásának egyetlen alapját népszerűsíteni, a világ többségének támogatását megszerezni hozzá, és a nevében ultimátumot benyújtani Oroszországnak a kapitulációra" - részletezte Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő. 

Zelenszkij mindazonáltal pozitívan értékeli, hogy a csúcstalálkozó kezdeményezése egy jól átgondolt békeformátum, amely "de-eszkalálhatja a helyzetet". 

Jövőbeli kilátások

Elemzők és katonai szakértők úgy vélik, hogy Kijev hosszú távú, 2025-ig szóló támogatási garanciákat kérhet, valamint a támogatás Biden utáni folytonosságának deklarálását szorgalmazhatja. 

"Ez egy nagyon fontos pillanat lesz. Talán bizonyos szempontból, politikai és katonai-politikai értelemben, sorsfordító pillanat lesz" - mondja Oleksandr Kovalenko ukrán katonai elemző. 

Mivel Ukrajna akár 300 km-es (186 mérföldes) körzetben is akar katonai létesítményeket támadni Oroszország területén, nagyon valószínű, hogy Zelenszkij megismétli a nagy hatótávolságú csapások engedélyezésére vonatkozó követelményeket. Ez a lépés Moszkva szerint a NATO-tagokat a konfliktus közvetlen résztvevőivé teszi, és válaszlépéseket idéz elő. Tekintettel arra, hogy Oroszország 2023 októbere óta offenzívában van, Ukrajna legújabb követelése Kurszkról nagyon is fontos tárgyalási eszközként szolgálhat a tárgyalásokon. 

Oroszország esetében valószínűsíthető, hogy Moszkva most már az év végéig továbblép a pokrovszki közlekedési csomópont elfoglalására. Ez a kiszámított lépés nemcsak káoszt fog okozni az ukrán logisztikában, hanem Moszkva számára "új támadási vonalakat" is megnyitja az utat.