Az elmúlt hónapokban Európában jelentősen megnőtt a gazdatüntetések száma, amelyek jelentős utazási zavarokat okoztak. Franciaországból, Németországból, Görögországból, Lengyelországból, Lengyelországból, Írországból, Svájcból, Portugáliából és a kontinens számos más országából jelentettek tiltakozó akciókat. A tiltakozások leggyakoribb okai a növekvő költségek, a külföldi olcsó import és a szigorú szabályozás. Ezekhez az okokhoz olyan országspecifikus helyi problémák is társulnak, mint például a nitrogénkibocsátás csökkentésére vonatkozó követelmény Hollandiában és a mezőgazdasági gázolaj megadóztatására vonatkozó tervek Németországban. 

Brüsszeli EU-csúcstalálkozó 

Február 1-jén rendkívüli európai csúcstalálkozót tartottak a brüsszeli Európai Negyedben, hogy megvitassák az EU 2021-2027 közötti időszakra szóló költségvetésének félidős felülvizsgálatát. A mezőgazdasági ágazat és a mezőgazdasági termelők nem szerepeltek a csúcstalálkozó tervezett beszédtémái között. Több ország gazdálkodóinak közös tiltakozó akciója azonban előtérbe kényszerítette a témát. Franciaország, Belgium, Olaszország, Görögország és Németország gazdái traktorokkal vonultak a csúcstalálkozó helyszínére. Tojásokat dobáltak az Európai Parlamentre, gumiabroncsokat égettek és máglyákat gyújtottak. Az uniós vezetőkkel folytatott megbeszélések után a francia gazdaszövetségek hazaküldték a tüntetőket, de további következményekre figyelmeztettek, ha nem tartják be az ígéreteket. 

Okok 

Míg a megélhetési költségek és a mezőgazdasági termelők költségeinek emelkedése a legnyilvánvalóbb oka a nyugtalanságnak és az elégedetlenségnek, addig az Ukrajnából érkező import és az éghajlati problémák a legégetőbbek. 

A mezőgazdasági termékek és egyéb anyagok külföldről történő behozatala komoly problémává vált Oroszország 2022. februári ukrajnai inváziója miatt. A háború kitörése után az Európai Unió számos kvótát és vámot feloldott, hogy lehetővé tegye az olcsó importot Ukrajnából. A lengyelországi és romániai gazdák hónapokig tartó blokádokat szerveztek az Ukrajnával közös határaikon. A gazdák azt követelték, hogy az ukrán termékeket Európa helyett az ázsiai vagy afrikai piacokra exportálják. A francia gazdák szintén elégedetlenségüket fejezték ki az olyan országokból származó olcsóbb import miatt, mint Új-Zéland és Chile. 

Az éghajlatváltozás jelentős probléma és egyre nagyobb aggodalomra ad okot mind a kormányok, mind a gazdálkodók számára. A mezőgazdasági ágazat az EU üvegházhatású gázkibocsátásának 11 százalékát teszi ki. Annak érdekében, hogy a blokk 2050-re klímasemlegessé váljon, több tervezett szakpolitikát is kidolgozott. Ezek közé tartozik többek között, hogy a gazdálkodóknak csökkenteniük kell a műtrágya használatát, vetésforgót kell alkalmazniuk, és bizonyos földterületeket nem termelő funkcióknak kell szentelniük. A gazdák szerint ezek a követelmények miatt kevésbé lesznek versenyképesek a külföldről származó importtal szemben. A fenntartható gazdálkodás iránti igény és az olcsó termékek iránti kereslet párosulása a probléma lényege, amellyel az európai gazdák és döntéshozók szembesülnek. 

Kormányzati intézkedések 

A gazdák nagyobb gazdasági védelmet és a szabályozási korlátozások csökkentését követelték. Az európai kormányok különböző intézkedésekkel válaszoltak ezekre a követelésekre. A francia kormány 150 millió eurós támogatást ígért a gazdáknak, törölte a tervezett dízeladó-emelést, és több tervezett intézkedést elhalasztott. A német kormány módosította a dízel-támogatások csökkentésére vonatkozó terveit. A görög kormány bejelentette a mezőgazdasági gázolajra vonatkozó különleges adókedvezmény további egy évvel történő meghosszabbítását. Az Európai Bizottság az Ukrajnából származó behozatal korlátozását javasolta. A Bizottság bejelentette továbbá, hogy elhalasztja azon szabályok bevezetését, amelyek előírják a mezőgazdasági termelők számára, hogy a talaj egészségének és a biológiai sokféleségnek az előmozdítása érdekében földterületeik 4 százalékát tartsák szabadon a növénytermesztéstől. 

Végezetül, míg Franciaországban a mezőgazdasági termelők szakszervezetei leállították tiltakozásaikat, Európa más országaiban folytatódnak az akciók. A kormányok bizonyos engedményei ellenére a gazdák azt állítják, hogy követeléseiket nem teljesítették. Az európai mezőgazdaság alapvető strukturális problémái, beleértve a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok és a tisztességes verseny szükségességét a globális piacokon, továbbra is megoldatlanok. A megoldáshoz egyensúlyt kell találni a környezeti fenntarthatóság előmozdítása, a gazdálkodók gazdasági életképességének biztosítása és a polgárok élelmezésbiztonságának megőrzése között. 

Ha további információkat szeretne kapni az aktuális eseményekről, iratkozzon fel blogunkra. További frissítésekért kövessen minket a Instagram, LinkedIn és X.